Nyolcvanmilliárd forint – ennyi pénzt költött el a kormány a Magyar Falu Program keretében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, derült ki a prügyi óvodai játszóudvar átadásán tartott kormányzati sajtótájékoztatón. A látványos számok mögött azonban továbbra is ott lebeg a kérdés: elegendő-e ez az összeg az ország egyik leghátrányosabb helyzetű régiójának felzárkóztatásához?
Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a prügyi Mesevár Napköziotthonos Óvoda hatmillió forintból felújított játszóudvarának átadóján hangsúlyozta, hogy a program kizárólag az ötezer főnél kisebb településeket célozza, amelyekből Borsodban 341 található. A kormánybiztos szerint “ez még csak a kezdet”, mivel “van még bőven teendő” – ami aligha meglepő megállapítás a régió helyzetét ismerve.
A 80 milliárdos fejlesztési csomag jelentős része infrastrukturális beruházásokra ment el. Prügyre például eddig 200 millió forint jutott, de ha a közeli Tokaj és Szerencs közötti taktaközi út felújítását is beleszámítjuk, ez az összeg 1,5 milliárdra emelkedik. A térség fideszes országgyűlési képviselője, Koncz Zsófia kiemelte, hogy választókerületének 42 településéből 38 ötezer fő alatti, így a program fő kedvezményezettjei közé tartozik.
A kormányzati kommunikáció szerint a fejlesztések céljai között szerepel, hogy “komfortos legyen falun élni” és a fiatalok ne hagyják el szülőhelyüket. Ennek érdekében bölcsődéket építenek, óvodákat újítanak fel, belterületi utakat hoznak rendbe, járdákat, közösségi tereket, iskolákat és játszótereket korszerűsítenek.
Ami a számok mögül hiányzik, az a valódi hatásvizsgálat: vajon ezek a beruházások mennyire képesek megállítani az elvándorlást és a térség fokozatos elnéptelenedését? A látványos átadók és a milliárdos összegek emlegetése mellett érdemes lenne arról is beszélni, hogy a beruházások mennyire teremtenek tartós munkahelyeket, és hogyan járulnak hozzá a helyi gazdaság fellendítéséhez a látványberuházásokon túl.
A program jelszava szerint “a falvak írják” a fejlesztéseket, vagyis a települések igényei szerint alakulnak a beruházások. A kérdés csak az, hogy az elmúlt évtizedek forráshiánya után ezek az összegek mennyire elegendőek a valódi felzárkózáshoz, vagy inkább csak tűzoltásnak tekinthetők a régió komplex problémáinak kezelésében.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
